2012. november 11., vasárnap

És igen. Még vannak csodák, még van, hogy valaki rád mosolyog, és megmozgat benne valamit, amiről azt hitted, soha senki sem fogja már. Van az a pillantás, van az a tekintet, van az a hang, és igen, megnyugodsz, mert nincs vége. Jön a következő, mert az mindig van. Gondoskodik az Élet arról, hogy tanulhass, ugyanis rohadtul nincs más dolgod.. Tanulni, fejlődni, ugyanazt a hibát nem elkövetni. De k
övesd csak el. Egyszer, kétszer, százszor, majd mire már az jön, akinek jönnie kell, nem fogod többet. Soha. És akkor értelmet nyer majd az összes fájdalom. A kín, hogy hogyan lehettél akkora barom. És megérted: minden egyes lépésnek oka van. Mind tanít. Hol fáj, hol nem. Hol érzed, hol nem. Hol észreveszed, hol nem. De ha észrevetted, és még egyszer nem követed el, jön majd a jutalom. Értelemszerűen, csak úgy. Mert megérdemled.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése