2013. április 16., kedd

GYEREK SZERELEM ❤ ÉRDEMES ELOLVASNI!! :)
-Fél hét éves vagyok, van egy fiú szerelmes párom is. A bokorral kezdődött. Úgyhogy lenn voltunk az udvaron, és mondtam, Tomi, gyere be a bokorba. Én választottam ki a helyet, a legrejtekesebbet és letérdelt elém a Pocak, mondta, hogy én szeretlek, mondtam, én is. Kérdezte, hogy megcsókolhatom-e a kezedet. Mondtam, hát tőlem. S megcsókolta a kézfejemet. Utána történt az, hogy fölmentünk, megmondtuk az óvó néninek...
-Hogy ti vagytok a legszerelmesebbek?
-Igen.
-Ezt te honnan gondolod?
-Hát, mert a többi, azok mindig összevesznek.
-És ti nem szoktatok veszekedni a Pocakkal?
-Mi nem, soha.
-Én még nem nagyon ismerek olyan hat éves kislányt, aki igazán úgy érzi, hogy ő szerelmes. És ki is tudja mondani.
-Mert, azt nem tudom, azt nem tudom kifejezni.
-Hát mit érzel akkor, amikor azt mondod, hogy hiányzik, honnan tudod, hogy hiányzik?
-A szívemből. Hogy érzem a szívemben, hogy hiányzik a Pocak.
-Kin múlik ez szerinted, vagy min múlik, hogy nagy korotokban is ilyen szerelmesek legyetek?
-Rajtunk, egyformán, mind a kettőnkön.
-És ha mégse beléd lesz szerelmes a Tamás, hogyha már iskolás lesz, nagyobb, felnőtt?
-Biztosan belém.
-Miért?
-Mert megesküdött előtte a bokorban.
-Mire esküdött meg?
-Hogy nem hagy el.
-És te biztos vagy benne? Bízol benne?
-Igen. Bízom.
-És mi lesz akkor Kata, ha te szeretsz bele valaki másba és te felejted el őt?
-Én nem fogom elfelejteni. Mert én nem akarom őt elfelejteni.
-Hát lehet, hogy nem fogod őt elfelejteni, de beleszeretsz egy másik fiúba, akinek még szebb kék szeme van.
-Mindegy az nekem, csak a Tomi legyen az.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése